Az első és egyben legfontosabb hiba, amit időnként (főleg vőlegények) elkövetnek, hogy mindent a világon fejből akarnak csinálni. Sokszor hallottam, hogy „Á, ezt meg tudom jegyezni!”, majd egy hónap múlva már az én jegyzeteimet használtuk a végső egyeztetéshez, mert semmire nem emlékezett a pár.

A forgatókönyv használata nem több adminisztrációt, hanem önkontrollt jelent. A jó forgatókönyv gondoskodik arról, hogy mindenki és minden a helyén legyen időben, sőt jelentős terheket vesz le a párról, ha a kész forgatókönyvet át tudja adni valakinek és az végig tudja vezényelni a napot. Ezt a forgatókönyvet lehet egyébként odaadni a ceremóniamester mellett a zenekarnak és a vendéglátó menedzserének is, mint „Bibliát”, amihez igazodni kell.

Javaslom a következő oszlopokat:

Időpont – Hely – Esemény – Megjegyzés – Felelős

Ha nem írtok felelőst, az baj!
Abból lesz az, hogy senkinél nem lesz rizs idejében, mert mindeni azt hiszi majd, hogy a másik biztos hozott.

Legyen még benne a menyasszony és a vőlegény neve, nagy betűkkel az esküvő időpontja, a ceremónia és a lagzi címe, a torta-, ruha-, dekoráció beszerzési helye, telefonnal, a zenekar/DJ-, fotós-, videós-, étterem manager-, anyakönyvvezető-, pap telefonszáma.

Svédországban az esküvő napján a menyasszony édesanyja egy aranyérmét tesz a lánya jobb cipőjébe, az édesapa pedig egy ezüstérmét a bal cipőjébe, hogy ne legyenek anyagi gondjai az ifjú párnak közös életük során.

Az esküvő Afrikában nagy ünnepnek számít. Egy pár csepp alkoholt kiöntenek a földre, hogy még az ősök is jól érezzék magukat.

Amint egy angol pár belép az esküvői ceremónia helyszínére vagy elhagyja azt, megszólalnak a harangok, hogy elijesszenek minden rejtőzködő, gonosz lelket. A menyasszony követi a régi szokást, mely szerint a nagy napon viselnie kell valami régit, valami újat, valami kölcsönkapottat és valami kéket, de hogy még biztosabb legyen a sikeres házasság, a cipőjébe egy hatpennys érmét is tesz.

A görög menyasszony cukrot tesz a kesztyűjébe, hogy édes legyen a házasélet.

Számos országban elterjedt szokás az esküvő napján fát ültetni. Svájcban fenyőfát szoktak ültetni, amely a szerencse és a termékenyég szimbólum.

Kínában a nyolcas szerencsés szám, ezért nyolcfogásos lakomát szolgálnak fel az esküvő napján. Az egyik fogás tészta, amely a hosszú életet jelképezi.

Az afro-amerikai párok egy virágokkal díszített seprűnyélen ugranak át. Ez a szokás a rabszolgatartás idején alakult ki, amikor a hagyományos esküvői szertartás tiltott volt számukra.

A francia újdonsült pár egy kétfülű kupából iszik, amely generációról generációra öröklődik. A nászéjszakát a vendégek úgy próbálják megzavarni, hogy nagy ricsajt csapnak edények és lábasok ütögetésével. Ez a szokás Amerikában is elterjedt, de ott a nagy zajt az ifjú pár autójára kötözött konzervdobozokkal érik el.

A mexikói esküvőn egy rózsafűzért tesznek a menyasszony és a vőlegény vállára és kezére, ami kifejezi egységüket. Mikor a pár az első táncát táncolja, a násznép szívalakban körbeveszi őket.

Az esküvő napján az olasz párok összetörnek egy vázát. Minél több darabra törik szét, annál több boldog évet töltenek majd együtt.

Az orosz Ortodox szertartáson miután megkoronázzák a vőlegényt és a menyasszonyt, az ifjú pár versenyez, hogy ki lép hamarabb a fehér szőnyegre. Úgy tartják, hogy a győztes lesz majd a ház ura.

Finnországban a vőlegény édesanyja egy tányért egyensúlyoz a fején az ifjú pár első tánca alatt. Amikor leesik a tányér, megszámolják, hány darabra tört, ugyanis a darabok száma megmutatja, hány gyereke lesz a párnak.

Az esküvői szolgáltatókközött közel 10 évvel ezelőtt hazánkban is megjelentek a ceremóniamesterek. Miben más, mint a jól ismert vőfély, és milyen ceremóniamester szakmai fogások vannak, amitől az esküvő érdekes és gördülékeny lesz? Az itt olvasható cikket a Ceremóniamester Szövetség készítette, akikkel az esküvő kiállításon is találkozhat.

A ceremóniamester az esküvő karmestere. Segítségével az esküvőn dolgozó szolgáltatók görülékenyen tudnak együttműködni. A ceremónaimester észrevétlenül teremti meg a kohéziót, a háttérből irányítva az együttműködőket. A ceremóniamester az információk központja. A vendégek tőle tudják meg időben az este eseményeit. Tisztán, kedvesen és határozottan kommunikál mindenkivel. A ceremóniamester az esküvő eseményeit mindenki számára élménnyé emeli.

Korunk multikulturális kavalkádjában szokások és hagyományok keverednek, ami nem kifejezetten könnyíti a készülődő menyasszony és vőlegény dolgát. Legalább 8 nemzet hagyományai mutálódtak a magyar szokásokba, behozva az esküvő ceremóniájába olyan elemeket, amelyek sokszor nehezen összefűzhetők.

Mi a különbség a ceremóniamester és a vőfély közt?

A vőfély dolga egykor faluhelyen a három napos esküvőn az volt, hogy kikiáltóként végigkísérje a vőlegényt az egész esküvő menetén, hogy a pár helyett szónokoljon, hogy a nap(ok) főszereplőjeként mindig a középpontból irányítsa a dolgokat. Éppen ezért feltűnő ruhája és állandóan harsogó hangja betöltöte a faluhelyi lagzit. A jó vőfélyért akkortájt néha még meg is verekedtek a lagzijukat egy időben tartó legények, hogy hova menjen a “nagyvőfély”.

Az idő azonban múlik – a szokások is változnak…

A ceremóniamester feladata ugyanaz, mint elődjének, de megjelenése, viselkedése és kommunikációja már igazodik a városi környezethez és elvárásokhoz. A ceremóniamester – jó esetben – nem főszereplő, sokkal inkább amolyan “földi utaskísérő”, aki ha kell, irányítóként, ha kell szónokként, de sokkal inkább háttérből a szálakat összefogó “villámhárítóként” tevékenykedik az esküvő során.

A ceremóniamester feladata:

A ceremóniamester dolga, hogy átvállalja a párra nehezedő feladatok egy részét, hogy helyettük kommunikáljon, hogy tudja, mit reagáljon, ha a zenekar túl sok pihenőt tart vagy ha leborult a konyhában a torta a tálcáról.

A ceremóniamesterek etikai kódexét és sztenderdjeit valamint a szövetség által elismert ceremóniamestereket a ceremoniamester.org oldalon találja.

A templomban még aranyos gyűrűvivő Petikéből a vacsora végére előtör Loki, a csínytevő démon – mit lehet tenni, ha nem a Valhallában vagyunk, hanem egy esküvőn?

Petike (3,5) a templomajtóban szorítja apu kezét, másikban a gyűrűpárna, amin ott pihen a két jegygyűrű. Az orgona megszólal, a menet elinul. Petike félénk büszkeséggel masírozik a “furcsa szoknyás bácsi” felé, aki elveszi tőle a gyűrűket.

Anyu ölében a templomi szertartás ötödik perce kezd igen unalmassá válni. Sokat beszél a bácsi, és valami könyvből is olvas, de semmi dínós vagy sárkányos, csak valami házról, amit egy ember a sziklára épített – uncsi… Petike elkezd játszani a padra rögzített virágdísszel. Mikor hatékonyan eltávolította a virágdíszből a virágot, és már csak a rögzítődrót dekorálja a pad szélét, ezt is megunja. A bejárat környékén ugyanis egy másik gyerek talált valamit a földön. Petike kikúszik Anyu öléből, és rajtaüt a nála kisebb Zsoltin, és elveszi tőle a földön talált kavicsot. Zsolti hangos visítással jelzi nemtetszését, nagyjából egyidőben azzal, hogy az atya felteszi a kérdést: “Akarod-e hitvesül?”

A pillanatnyi zavart Apu oldja fel, aki Petit gyorsan nyakba veszi, és távoznak a templomból.

A szertartás után a gratulációk alatt Peti láthatóan elemében van. A nyári napsütésben szaladgál és bújócskázik – a parkolóban az autók alatt. Aztán Apu felnyalábolja, és viszi, mert “Megpusziljuk a menyasszonyt…”

A vacsora helyszínére érve Peti éhes és fáradt. Továbbá szomjas és pisilnie is kell. Az első pogácsák, sütik, baracklé és a WC meglátogatása azonban mindent rendbe tesz. Peti megint konszolidált – és kissé bágyadt – óvodássá szelídül.

A vacsora előtti beszédek alatt jól viselkedik, figyel, csak egyszer szólal meg (az örömapa beszéde közben): “Apa, miért beszél ilyen sokat a bácsi?” Az általános derültség jól jön a még kissé feszült násznépnek. Kezdődhet a vacsora.

A leves újházi tyúkhúsleves – Peti természetesen nem kér, mert telenyomta magát pogácsával és baracklével 20 perce. Helyette viszont kiválóan érzi magát, miközben az asztal körül kergetőzik saját magával. Egy óvatlan pillanatban az asztalról lelógó futót magával rántva egyenletesen eloszlatja Marika néni barikolt merlóját az eredetelieg fehér asztalon. Abroszcsere nem megoldható, tele az asztal étellel, dekorációval, marad a több tonnányi papírszalvéta, ami lassacskán magába szívja a 2007-es évjáratot.

A vacsora vége felé Peti felfedezi a kalodaként köréépített gyerekülésből, hogy a zenekari pulpituson kiváló fényes dolgok vannak. Az első adandó alkalommal (ehhez a vacsora utáni ajándékozást választja, ami megosztja Anyu és Apu figyelmét) kimászik a kalodából és máris a szaxofon billentyűinek feszegetésével múlatja az időt. A szaxofonos halálra vált arccal emeli fel – a szaxofonját, aminek végéről Petike csüng alá. Apa elnézést kér, és érdeklődik az okozott kár értéke felől.

A nyitótánc alatt Peti (3,5) Apa (37 és percenként +1) ölében ül mozdulatlanul. “Mégis volt értelme a KravMaga edzésnek” – gondolja Apa, aki a jól megtanult bénító fogást alkalmazza éppen.

A nyitótáncot követően Anya huncutul kacsint Apára: “Mikor is táncoltunk utoljára?” Így Peti szabadul a fogságból egy “Legyél jó!” felkiáltással, és Anya és Apa elindulnak a táncparkett felé. Még visszanéznek, Peti pedig békésen ül a székén. 3 perc múlva – a dal végén – Józsi, az ügyeletes főpincér visszaakasztja a poroltót a helyére, mert a felborított gyertya által meggyújtott asztal már nem lángol.

Apa és Anya eldöntik: a menyasszonytáncot még megvárják, aztán irány haza, Petit ágyba kell dugni.

Ettől a perctől Anya és Apa az asztaluktól figyelik a boldog násznép mulatozását, mert Petit nem lehet egyedül hagyni még egyszer – annyi pénz momentán nincs Apunál kárrendezésre.

A menyasszonytánc ideje végre eljő, letudják vicsorítva a kötelező táncos kört, majd egy “Sziasztok, köszönjük a meghívást” kiáltással már fél lábbal az autóban vannak.

A násznép megkönnyebbülten figyeli, ahogy Petikét terelgetik a kijárat felé – mindjárt 1 óra, most indul a buli igazán…

Semmi bajom a kisgyermekes szülőkkel vagy a csemetékkel. Ezzel együtt egy 3 éves gyereknek nem jó az esküvőn lenni. Neki sem jó, a szülőknek sem, a násznépnek sem. Az alábbi javaslatok egyike lehet a megoldás.

1. 14+ jelzés, azaz kérjük, hogy 14 év alatti gyereket senki ne hozzon.

2. Gyereksarok animátorral, aki vigyáz a gyerekekre és értelmes elfogaltságot ad nekik.

3. Babysitter, aki a szálláson vigyáz a gyerekekre, és ágyba dugja őket legkésőbb 10 órakor.

Felejtsd el egy kicsit a rohanást, ülj le velünk beszélgetni! Gondolkozzunk el együtt, hogy az esküvőd napját miként szeretnéd megélni. Nem baj, ha álmodozol, mi is ezt tesszük.
A kiállítás két napja alatt bőven lesz rá időd, felkészülten várunk. Nem szükséges sietned, már a tervezés és az ajánlatkérés időszakában is fontos, hogy legyen időd ránk. Nekünk bőven van, maradj velünk.
Ha van olyan szolgáltató, akit megnyerőnek, szimpatikusnak találsz, maradj ott vele egy kicsit. Kérdezz meg tőle mindent, ami érdekel! Képzeld el, hogyan, mivel lehet segítségedre a nagy napon!
Az esküvőtök napján, amely biztosan tele lesz érzelmekkel, mi is adunk a személyiségünkből, ez is szükséges ahhoz, hogy sikeres és felejthetetlen legyen. Kérj tanácsot, fontold meg!  Kérj ötleteket, segítünk!  Egy kicsit mi is a családod tagjai leszünk, felelősséggel, szakmai tapasztalattal, kedvességgel.

Legyen ez a kiállítás a szívek és lelkek találkozása, reméljük, eljössz, várunk!
Zoli, entertainer
​(kiállító; rendezvényünk speakere)