Kalapot a násznépnek?!
A kalap hol diadalmaskodó divatkellék, hol felesleges rossz. Az elmúlt néhány évtizedben nemigen láthattuk itthon a polgári kultúra ezen kellékét, míg persze külföldön töretlenül megmaradt az elegancia kísérőjeként. Igaz, a hölgyek és urak nem hordták olyan töretlen kitartással, mindennap, mint mondjuk a XIX. században, de mégis a jólöltözöttség fokmérője volt.
Persze definiálnunk kell, mit is nevezünk kalapnak?
A kalapdivat fura utat járt be: eredetileg pusztán az időjárás viszontagságaitól volt hivatva védeni viselőjét. Így született a fátyol, turbán, vietnámi kalap, de még az indiánok tolldísze is. Az arany hajrecék, gyöngyös főkötők és párták, hímzett hajzsákok, kapucnik, csuklyák, cilinderek és valahol a parókák is mind az emberi fej védelmére készültek. A definíció szerint a kalap egy kemény fejfedő, általában karimával. S ha azt hisszük, hogy a kalapot nagyon régóta viseljük, meglepődünk, hiszen a XVIII/XIX. század kalapjai is sokszor valamiféle átmenetek voltak a sildes sapka és fejkötő között. Mindez a divat pedig elsősorban az emelkedettebb társadalmi rétegekre volt jellemző, mert a dolgozó rétegek megelégedtek valamiféle fejkendővel. A lényeg az volt, hogy “hajadon” főtt csak hajadon járt, az asszonyok pedig fedett fővel…Mikorra datálhatjuk a nagy karimás, nőies kalapok megjelenését?
A manapság kisbabák fején fodrosodó “főkötők” (capotte) előnytelen formájuk ellenére hosszasan tartották magukat, s csak a XIX. század végére mentek ki a fiatalok divatjából; csak a középkorú asszonyok gyér haján trónoltak háborítatlanul halálukig.Milyen ma a kalapdivat?
Ugyan korszakonként és alkalmanként változik a forma: hol fejre simuló nyúlszőr fürdősapka, hol hatalmas és díszített malomkerék, elmondhatjuk, hogy manapság a XIX. század formái hódítanak: a karimátlan toque-kalapoktól kezdve a lefelé görbülő karimájú “cloche”-okon (harang) és felfelé görbülő bubi-kalapokon át a férfiszekrényből lopott cilinderformákig és a régóta közkedvelt Girardi-ig, mely egy bécsi színészről kapta a nevét.A női kalapokat a XIX. sz. végéig szakosodott férfi iparosok gyártották éppúgy, mint a fűzőt vagy a topánkákat, a kellékesnél pedig kalapdíszeket lehetett vásárolni. A XIX. sz.-i kalapok kész művészeti remekművek voltak. A nagy karimás kalapok, melyek főleg a századvég erőteljesen fűzött derekaihoz hatottak grandiózusan, egész erdőnyi énekesmadárnak nyújtottak leszállópályát Afrika buja növényzete helyett. A selyemkalapokat formázott filcre feszítették, de készültek nyúlszőrkalapok és szőrkucsmák is, melyeket manapság is garantáltan felvennénk.
A kalapok súlyával és levegő-áteresztő képességével ugyan volt némi gond, de ez az akkori, fűzött mártíroknak nyilván fel sem tűnt. A századelőre letisztult a kalapdivat: az akkori, szellemileg már felvilágosult neveltetésű úrilányok praktikumot és emancipációt hirdettek. Minél jobban terjedt a női munka, annál inkább divatba jött az egyszerű, színben a ruhával harmonizáló kalapocska, s vele eredetileg a népviseletből származó kétrészes komplék, a női kosztümök. A kalap a XXI. században, a polgári ízlésnek megfelelően ismét az elegancia kifejezési módja, egy adott ünnepi alkalom emelésére szolgáló kellék, és ezt a presztízsfunkciót tölti be a női ruházkodásban. Ilyen módon az alkalmi kosztümök és ruhák társa.
Ami az esküvőket illeti, nagyon sokan fordulnak hozzám azzal a kérdéssel, hogy kell-e a kalap egy ilyen alkalomra? A kérdés mögött természetesen a protokollkérdések iránti érdeklődés bújik meg. Azaz, hogy egyáltalán előírás-e a kalap? A kérdésre adható válasz teljesen egyértelmű: nem! Semmilyen előírás nem vehet rá minket arra, hogy kalapot vegyünk, ha nem szeretnénk. A hölgyekre ugyan jellemzőbb, hogy kalapot vegyenek fel egy elegáns ruhához, azonban az uraknál az öltönyhöz hordott kalap ugyanolyan ritka, mint a frakkhoz felvett cilinder. A legtöbb ember télen vesz fel fejfedőt, ha a feje fázik, azonban alkalmakra nem érzi szükségét. És ez jó így, hiszen nem kötelező. Egy olyan eseményen, ahol vélhetően sokan fognak kalapot hordani, azért érdemes igazodni, hogy ne lógjunk ki a sorból.
A menyasszony szempontjából egy protokoll szakértő egyszer azt írta, a polgári esküvő kelléke a kalap, az egyházié a fátyol, s én igazat adok neki. Egy csinos, pasztellszínű vagy fehér kiskosztümhöz igen emelkedett, csinos viselet egy színben és anyagban hozzá illő kalap. Ugyanakkor a kalap helyett felvehet a menyasszony kis bóbitát, félrecsapott minikalapkát is. Manapság még a királyi ceremóniákon is láthatunk ilyen jellegű tolldíszeket, pedig ők aztán tudják, mi “dukál”.A polgári szertartáson viselt kalap divatja azért is elfogadható, mert a ceremónia maga rövid, és utána van idő a haj rendbetételére. Hiszen ne tagadjuk, hölgyeim – mi elsősorban azért ódzkodunk a kalaptól, mert szétnyomja a hajat, s alatta jól bepárásodik a fej. Az örömanyák számára, akik az egész szertartáson részt vesznek, tehát együtt ebédelnek, vacsoráznak az ifjú párral, már kényesebb ez a kérdés. Ha hosszabb ideig tartózkodunk zárt helyiségben, a kalapot le illik venni! Ráadásul egy széles karima biztosan akadályoz a szabad mozgásban: inkább divatkellék, mint praktikus! Nem véletlen hát, hogy kalapot elsősorban szabadban viselünk, például kerti partykon, vagy ennek megfelelően egy kertben rendezett esküvőn.
Milyen kalap az, ami megfelel a célnak? Kiskosztümhöz, erősebb szövésű anyaghoz gyapjútomp való. Gyakori hiba, hogy ún. szizálkalapokat hordanak Chanel-kosztümhöz! A szalmakalap kizárólag ünnepélyes vagy fényes, puha és vékony anyagokhoz dukál, nem szövethez. Szóval 20 fok alatt a szalmakalap igen visszás. Ha nappali kosztümhöz szeretnénk kalapot venni, de rémiszt a nagyobb és melegebb típus, válasszunk toque-ot vagy apró karimás gyapjút. (Ehhez a diszkréten hátratűzött hosszú haj vagy a rövid Kleopátra haj a leghelyesebb.) A nagy karima alatt a hatalmas lobonc nem szép! Inkább sima, hátrafogott hajat viseljünk. Az apró kalapon lehet színben tartott fátyol, virág is – így nőiessé és könnyeddé tesszük. Amennyiben olyan alkalom van, melyre kalapot szeretnénk venni, áldozzunk a szép minőségre, mégha ez nem is lesz olcsó. Az alkalmi kalap karimája nagyobb is lehet, azonban alacsony hölgyek ügyeljenek, nehogy összenyomja őket optikailag.
De térjünk ki a hölgyek másik kifogására, amiért nem szeretnének kalapot venni: azt állítják, nincs “kalap-arcuk”. Én erre azt szoktam mondani, hogy ez egy olyan dolog, mintha valaki nem sminkel vagy nem hord ékszert – szokás és próba dolga! Mindenki találhat olyan formát, ami jól áll neki. Ez persze nem jelenti azt, hogy jól is érzi majd magát abban a kalapban, ami jól áll neki, ez érthető!
Nézzük hát általánosságban, milyen általános tanácsok alapján válasszunk kalapot:
Az igazi “kalaparc” ovális, hosszúkás. Neki minden jól áll, a picitől a hatalmas malomkerékig. Úgy is megfogalmazhatjuk ezt, hogy például a fejbe húzott, keskeny modellek kizárólag az ovális arcúaknak állnak jól! A mélyen behúzott kalaphoz az sem árt, ha a hölgy álla ovális, nem tokás és a szája is megfelelő vastagságú, szépen sminkelt, hiszen egy szembe húzott kalap után az arc értelemszerűen száj-hangsúlyos lesz.
A nagyon nagy karimájú kalapok természetesen elveszik az illető hölgy magasságát, így ügyeljünk arra, melyik nem “nyom” minket. Gyakori hiba viszont, amit észlelek, hogy alacsonyabb hölgyek, akiknek kerekdedebb az arcformájuk, túl kis karimát választanak, ami helytelen! Igaz, hogy a nagy kalap nyom, de a kisebb fejrész jobban kiemeli a széles arcot. Amit nyertünk a vámon, elvesztjük a réven! Ha nincs kéznél stylist vagy jó ízlésű eladó, próbálgassunk és kritikus szemmel nézzük meg magunkat, ne prekoncepcióval menjünk vásárolni!
A többi arcformájú hölgy se csüggedjen. Az alacsony fejrészű (kerek vagy egyenes tetejű), Girardi-stílusú, mérsékelt karimájú kalapok majd’ mindenkinek jól állnak. A kalap fejrésze sarkalatos kérdés: rövid vagy hosszú, kerekded vagy lapos tetejű? A kerekebb állú hölgyeknek egyértelműen a lapos tetejű, a fejbe nem túlzottan belesüppedő kalapforma a helyes. Így, mivel az arcból több látszik, a fej hosszabbnak, arányosabbnak tűnik. A kerek kalap-fejrész pedig a szögletesebb arcoknak áll jól, lágyabb vonalaival nőiesebbé teszi az arcot.
A kalap felvételénél fontos kérdés, hogy sikkesen hordjuk: a fej tetején táncoló, túl kicsi méretű kalapocska éppolyan nevetséges, mint a homlokot szabadon hagyó, kissé hátradöntött stílus. (A fejtetőn lévő kontyra húzott kalap a stílustalanság csimborasszója, amikor is a konty kitölti a kalap fejrészét és a karima valahol a fül felett táncol.)
A kalapot elölről buktatjuk a fejre, úgy, hogy karimavonala párhuzamos legyen a földdel! Ha a kalap stílusa túlzottan behúzott (pld. a harangnál) és ez zavaró, akkor vessük el az ötletet, ne próbáljuk kitolni az arcból. A kalapot az eladó megtanítja feltenni – lessük ezt el tőle! Sokszor az enyhén megbillentett, hetyke stílus adja meg az öltözetnek azt a pluszt, amitől valóban nagyvilági lesz.
Két fontos kérdés marad még a kalap kiválasztásánál: az egyik a színelmélet. Mivel mindenki bőre vagy hamvas vagy meleg hatású, ügyeljünk arra, hogy a kalapunk erősítse és ne lerontsa megjelenésünket. Kalapban talán még a smink is kontrasztosabb, erősebb kell legyen! Egy határozott színű kalap, pld. narancsszínű, színes fényt csap az arcra, ami nem biztos, hogy előnyös. A másik kérdés pedig a fotózás: a karima árnyékol, amire a fotósnak külön ügyelnie kell: derítenie kell a közeli felvételeken, ha Önt fotózza. Ha a távolabbi képek készülnek, akkor sajnos el kell fogadjuk, hogy a szemünk teljes árnyékban lesz, nem fog látszani!Hol vegyek esküvői öltönyt?
Amikor az esküvők és a ruhák kerülnek szóba, általában mindenki a menyasszonyi ruhára gondol először, pedig a vőlegény öltözete is ugyanolyan fontos, mint az menyasszonyé, hiszen a nagy nap másik kulcsfigurája ő lesz. Éppen ezért érdemes rákattintani a budapesti öltönyök vőlegényeknek – heilemann.hu aloldalra, ahol az esküvői öltönyök igen széles választékát lehet megtekinteni. A menyasszony mellett állva, a budapesti HEILEMANN Öltönyház német WILVORST esküvői öltönyei és esküvői mellényei teszik elegánssá a vőlegényt, amelyeket a hét bármely napján fel is próbálhat.
A legtöbb ruhadarab sötétkék vagy a kék valamelyik különleges árnyalatában pompázik, hiszen 2022-ben is ezek a legnépszerűbbek, de a vállfák erdejében találhatunk igazán egyedi bordó, fekete, barna öltönyöket is. A kiegészítők között találhatunk a mellényekhez színben passzoló francia nyakkendőket, elegáns WILVORST cipőket is. Persze az esküvői öltönyök mindegyike gyönyörű, de a férfiaknak meg kell találniuk azt a típust, amelyik a lehető legjobban illik hozzájuk. Ebben rengeteget segíthet az öltönyház személyzete is.
Mivel a leendő férj öltözéke az interneten is megtekinthető, mielőtt ellátogattok az öltönyházba ruhapróbára, ezért nem kell sok időt a válogatással és a kínálat átnézésével tölteni, mivel már előre kinézhetitek a honlapon a nektek tetsző ruhákat. Annyi lesz már csak a teendő, hogy a vőlegény felpróbálja ezeket.
A próbához előzetes bejelentkezés nem szükséges, kérdéseiteket pedig feltehetitek a +36 (1) 787 0244 telefonszámon vagy személyesen a 4. kerületben, az Árpád út 102-104. szám alatt. Remélhetőleg sikerül majd kiválasztani a megfelelő esküvői öltönyt a WILVORST kínálatából, amiben fessen várhatja a vőlegény a szíve hölgyét az oltárnál. Garantáltan remekül fognak mutatni az esküvői fotókon is és pár év elteltével is szívesen nézegetitek majd a különleges fényképeket.
Esküvői cipő… de milyet?
Bár azt hihetnénk, hogyha tudjuk a cipőméretünket, nem fog gondot okozni az esküvői lábbeli beszerzése, ám a hatalmas szín- és méretválaszték nagy fejtörést okozhat… Pedig a cipőanyagokról és a sarokméretekről még nem is beszéltünk.
Habár a legtöbben még mindig a hófehér színt keresik, egyre gyakrabban választanak a menyasszonyok bézs vagy ekrü típust. Ez a színtolódás köszönheti az esküvői ruhák “divatosabbá” válásának is, hiszen még mindig a ruhához választjuk a cipőt és nem fordítva. Jellemző, hogy a menyasszonyok egyre felkészültebben érkeznek a szalonokba, magukkal viszik a ruháikat vagy színminta segítségével próbálják kiválasztani a ruhájukhoz illő cipőt.
Fontos a menyasszonyi ruha színe mellett az anyag is. A csipkeberakásos ruhákhoz lehet csipkével díszített cipőt, míg a szatén anyagú ruhákhoz szaténnal bevont darabokat választani. Az anyag nagyban függ a cipő fazonjától, stílusától is.
A 2010-es esztendőben még mindig a kerek orrú cipellő volt a legkelendőbb, megelőzve a nyitott orrú és hegyes orrú társait. Ugyanez elmondható a kényelmességi-faktorra is: inkább kisebb sarkakat és kidolgozottabb belső részt választanak az arák, szemben a nagyon divatos tűsarkúkakkal, hiszen ebben az egy vagy esetleg két cipőben kell kibírniuk és végigtáncolniuk az egész napot.
A kényelem mellett a sarok mérete a másik legfontosabb jellemző, hiszen ez a menyasszony és vőlegény közötti magasságkülönbségtől függ. Éppen a sarok-problémát elkerülendő, sokan a leendőbelijükkel együtt választanak a szalonokban cipőt.
Szintén fontos az ár is. Általános szemlélet a menyasszonyok között, hogy a ruha a fontos, hiszen azt látja mindenki, az marad meg a vendégek emlékezetében, nem a cipő. Ezért jellemző, hogy az arák inkább a közép vagy alacsonyabb árkategóriájú cipőket választják, szemben a drága darabokkal.
Természetesen praktikus “egyszuszra” kiválasztani az esküvői és a menyecske lábbelit. A menyecske cipők legdivatosabb színei között a piros, a bordó és a ciklámen dominálnak.
Összegezve elmondhatjuk, hogy a fehér, közepes sarkú, kerek orrú darabok lehetnek a legmegfelelőbbek a nagy nap “túléléséhez”.
8 tipp a tökéletes esküvői ruhához
- Ne kezdjük el a nézelődést a megfelelő melltartó nélkül, hiszen a méret levételéhez elengedhetetlen.
- Mindig vigyünk magunkkal magassarkú cipőt és harisnyát, hogy a megfelelő hosszra tudják átszabni a ruhát. Illetve ne felejtsünk el pár tánclépést sem tenni benne, nehogy “mozgásképtelenné” váljunk menyasszonyi ruhánkban.
- Bár minden menyasszony hófehér esküvői ruháról álmodik, ne feledjük, hogy ez nem mindenkinek áll jól. Vegyük figyelembe a haj- és bőrszínünket is a ruha kiválasztásánál.
- A barokkos ruhák divatja újra visszatért, ami jó hír, hiszen a fűző mindenkinek jól áll: kiemeli, amit ki kell és elfedi a kevésbé előnyös testrészeinket. A fűzős megoldás azért is praktikus, mert később egy elegánsabb alkalomra – akár kosztümmel- is fel tudjuk venni.
- A csipke örök klasszikus, legyen a ruha alján, csípőtájékon vagy a mellrészen, nem tévedhetünk vele.
- 2011 a virágok éve lesz. Díszíthetjük velük a ruhánkat (például a vállrészen) vagy akár a hajunkat is (abból az anyagokból, amiből a ruhánk is készült).
- Ha bátrabbak vagyunk vagy már nem az első esküvőnk, díszítsük a fűzőrész különböző színekkel (például: rózsaszín, arany, zöld, aranybarna).
- Ne felejtsük el a kiegészítő felsőrészeket sem: boleró, stola stb. Funkciójuk szerint különböző méretűek, anyagúak, vastagságúak, attól függően, mire kell nekünk (csak takarjon vagy melegítsen is; nyáron hirtelen zápor esetén legyen mit a fejünk fölé tartani stb).